A Nemzeti Lottó karácsonyi sorsolása (Sorteo Extraordinario de Navidad) az egyik legnagyobb múlttal rendelkező sorsolás Spanyolországban. Nagyon különleges, mivel minden évben ugyanazon a napon, december 22-én rendezik meg. A sorsolást december 22-én kezdték el tartani, kivéve, ha az vasárnapra esett, amikor a sorsolást szombatra hozták előre. 1992 óta azonban mindig december 22-én tartják. Ez az egyik legnépszerűbb szerencsejáték, az eladások a lottó teljes éves bevételének több mint ötven százalékát teszik ki. 

Nem, a lottó nem valami modern találmány. Valójában az ilyen típusú játék fogalma évezredek óta kíséri az emberiséget. A legrégebbi feljegyzések, amelyek az ilyen típusú játékokra utalnak, a Kr. e. II. századból, az ókori Kínából származnak. A lottójáték eredete az volt, hogy forrásokat kerestek a nagy állami projektek finanszírozására anélkül, hogy tovább terhelték volna az embereket súlyos adókkal. Ilyen nagy projekt volt pl. a Kínai Nagy Fal. Ugyanez a helyzet ismétlődött meg Augustus császár Rómájában és évszázadokkal később, a 18. századi Spanyolországban. Konkrétan III. Károly uralkodása alatt, a kincstár szükségletei miatt, Spanyolországban létrehozták az első lottójátékot.

A karácsonyi lottó, ahogyan ma ismert, két évszázados múltra tekint vissza. Ahhoz, hogy megismerjük az eredetét, vissza kell mennünk 1812. december 18-ig, amikor az akkori kormány úgy döntött, hogy olyan kezdeményezést indít, amely lehetővé teszi, hogy több pénzt fizessenek be az államkasszába anélkül, hogy növelni kellene az adókat. Az ok: pénzre volt szükség a franciák elleni harchoz. Az ötlet Ciriaco González Carvajal sevillai politikustól származik.

Ez a sorsolás a karácsonyi kultúra része, és 1812-es születése óta sikerült túlélnie a nagyobb válságokat, sőt háborúkat is. A fenti képen türelmesen várnak a sorukra az emberek, hogy megvegyék a szelvényüket.

Az első karácsonyi sorsolást Cádiz városában tartották, amikor Spanyolország a napóleoni invázió ellen védekezett.

A polgárháború alatt (1936-39) a sorsolást továbbra is megtartották. A nacionalista csapatok előre nyomulásával szemben a köztársaságiaknak kétszer is át kellett helyezniük a főhadiszállásukat, először Valenciába, majd Barcelonába. 1938-ban a nemzeti csapat párhuzamos sorsolást rendezett, amelyet Burgosban tartottak.

A fődíjat Gordónak (kövérnek) nevezik, amely 2011 óta szelvényenként négymillió eurót, tizedenként 400 000 eurót, illetve minden feltett eurónként 20.000 eurót ér. Ennek a sorsolásnak az értékesítési időszaka a leghosszabb az évben, mivel az már július első napjaitól meg lehet vásárolni.

A szelvényeket "tizedeknek" (décima) nevezik, mert a fogadó a szelvény összegének egy "tizedét" játssza meg, azaz egy szelvényt tíz tizedre osztanak. Minden számot sorozatban adnak ki, azaz minden egyes számhoz tartozó szelvény többször ismétlődik. 2011-ben volt az első olyan év, amikor 100.000 számot adtak ki (00000-től 99999-ig).

Így a kibocsátás 3.440 millió eurót tesz ki, amelynek 70 százalékát (!), azaz 2.408 millió eurót a díjakra szánják. A fennmaradó 30 százalékot az értékesítési pontoknak fizetett jutalékokra (3,70 százalék), az adminisztrációs költségekre és a kincstárra (körülbelül 22 százalék) fordítják.

A 100.000 számból összesen 15.304 szám nyer, nem számítva, hogy ugyanaz a szám többször is nyerhet.

1960 óta a Loterías y Apuestas del Estado a vallási kultúra terjesztése érdekében a katolikus valláshoz kapcsolódó képeket választ a sorsjegyek illusztrálására.

Mivel ez az a sorsolás, amelyet a spanyolok a legjobban szeretnek, ezért a legjobban ezt vizsgálják. A karácsonyi sorsolást megelőző napon nyilvánosan megvizsgálják a számokat és a nyereményeket tartalmazó golyókat. Amellett, hogy megszámlálják, a jelenlévők személyesen is megvizsgálják őket. A golyók páfrányfenyőből, egy könnyű és ellenálló fából készülnek. A golyók súlya mindegyiken pontosan azonos, és a számokat lézerrel gravírozzák, hogy elkerüljék a golyók esetleges festékmennyiségéből adódó súlykülönbségeket.

Reggel 9 órakor körül kezdődik a tényleges sorsolás. A Colegio de San Ildefonso egyik tanulója húz egy golyót a számokat tartalmazó gömbből, egy másik tanuló pedig ugyanekkor egyet a nyereményeket tartalmazóból; mindkettőt két másik gyermek énekli el. A San Ildefonso-i gyerekek nagyon népszerűek Spanyolországban, mivel több mint két évszázada ők éneklik a nemzeti lottó számait, mivel az első sorsolás, amelyen húzóként részt vettek, 1771. március 9-én volt. Azóta a sorsolásokon való szerepléshez jó hangszínnel és tiszta kiejtéssel rendelkező tanulókat választanak.

A tévében természetesen élőben közvetítik a szinte egész nap tartó sorsolást, és miután egy nagyobb nyereményt kihúztak, perceken belül a nyertes, a családjával, barátaival együtt az utcára megy felhőtlenül ünnepelni a hirtelen jött szerencsét.