Madrid kivételesen kiterjedt és változatos zöld örökséggel rendelkezik (több mint 6.000 hektár, ami több mint 18 négyzetméternyi parkot és közcélú zöldterületet jelent a város minden egyes lakosára vetítve!). Ezek közül kétségtelenül a legnépszerűbb, egyben a legfontosabb, köszönhetően az elhelyezkedésének (Nagyjából, mint Budapesten a Városliget.), a Parque del Buen Retiro park. A madridiak és tulajdonképpen a turisták is csak „el Retiro”-nak hívják röviden. 
A Madrid tüdejeként is ismert Retiro park a XVII. században, IV. Fülöp uralkodása idején, királyi kertként született. Ami kezdetben a spanyol monarchia udvarának örömére szolgáló kiterjedt kertként indult, ma Európa egyik leglátogatottabb parkja, és számos látogató figyelmét lekötik érdekességei és legendái. Városi parkként való használata 1767-re nyúlik vissza, amikor III. Károly (1716-1788) engedélyezte a nyilvánosság számára a szabadidős célú belépést, és véglegesen 1868-tól, amikor a madridi városi tanács tulajdonába került. A függetlenségi háború (1808-1814) okozta pusztításoknak köszönhetően a jelenlegi megjelenése a XIX. és XX. században végzett beavatkozások eredménye, bár a XVII. és XVIII. századi eredeti elrendezés és elemek még mindig megmaradtak.
Ha a park "szabványos" szerkezetet követne, az úgynevezett "nemes kaputól" induló útnak a tó közepéig kellene eljutnia, de az oldalra érkezik. Ez csak az egyik példa arra, hogy a Retiro kaotikus, rendezetlen. Mivel azonban csúnya dolog így fogalmazni... találtak egy elegánsabb eufemizmust: "egymás melletti kert".
És miért egymás mellett? Mert nem teljes parknak szánták. Ahogy a Buen Retiro palota egy részének építési munkálatai befejeződtek, az ablakaira néző rétet parkosították. Nem is beszélve arról, hogy az évszázadok során milyen változásokon ment keresztül a kertek divatja és a különböző királyok szeszélyei szerint, akik kinéztek ezekből az ablakokból. A Retiróban találunk egy angol romantikus kertet és egy francia stílusú kertet, amely egy kasztíliai kertet váltott fel, és végül olaszos jegyeket kapott.
Az El Retiro a fák és cserjék számát tekintve Európa legnagyobb városi parkja. Nem kevesebb, mint 20 000 fa és 9 000 cserje található benne.
A Retiro fáinak fele közönséges vadgesztenye vagy "hamis gesztenyének" nevezik, és termése mérgező az emberre, bár állati takarmányként használják. Ha azonban isiász problémái vannak az embernek, a néphagyomány szerint, ha a nadrágod hátsó zsebében gesztenyét hordasz, az enyhülést hoz. Az elmélet szerint ugyanis "kasztíliai akupunktúraként" működik, és járás közben nyomást gyakorol az isiászidegre, csökkentve ezzel a fájdalmat. Azt is mondják, hogy ha csak egyet is hordasz a zsebedben, bármelyik zsebben, az enyhíti az aranyeret... a homeopátia szintjén.
Nem tudni pontosan, mikor ültették el az El Abuelo-t (A nagypapa), ahogy Madrid legidősebb fáját ismerik, de úgy vélik, 1637 körül lehetet. Egy mexikói mocsárciprusról van szó. Egyes tanulmányok szerint „csak” körülbelül 200 éves lehet... Mindenesetre Madrid legjelentősebb fáinak listáján szerepel.
A Retiro és a Buen Retiro elnevezések az egykori „Cuarto Real” funkciójára utalnak, amely a madridi Los Jerónimos kolostorhoz tartozó helyiség volt, ahová a királyok visszavonultak lelki meditációra és pihenésre. Ezeket a helyiségeket 1561-ben II. Fülöp (1527-1598) parancsára kibővítették, majd IV. Fülöp (1605-1665) uralkodása idején épült rájuk a Buen Retiro királyi terület, egy palotákból, erdőkből és kertekből álló komplexum, amely a mai parkot adta.
Az ilyen földrajzi nevek egy királyi rendelet nyomán kerültek használatba, amellyel IV. Fülöp véget kívánt vetni az El Gallinero (a tyúkól) becsmérlő becenévnek, amelyet az új rezidenciának adtak. Ez a kifejezés utalhatott vagy a komplexumhoz csatolt földterület mezőgazdasági hasznosítására, vagy a kertben található, egzotikus madarak számára kialakított madárházra, amelyet a palotával egy időben építettek.
A park legszebb épülete a Kristálypalota (Palacio de Cristal) egy fém- és üvegszerkezet. 1887-ben épült az ugyanabban az évben megrendezett Fülöp-szigeteki kiállításra. Az épület célja az volt, hogy a kiállítás ideje alatt az ázsiai szigetvilág állat- és növényvilágának bemutatóit helyezze el, de a hajó, amelyen érkeztek, elsüllyedt. A palota szinte üresen maradt... és a kiállítás sem aratott nagy sikert.
Ha körülötte, benne sétálva egy templomra emlékeztet, akkor igazad vad. A Kristálypalota alaprajza és szerkezete egy gótikus temploméra emlékeztet, de üvegfalakkal és vasoszlopokkal. Kőből csak a bejárati oszlopcsarnok készült, jón oszlopokkal.
Jelenleg kortárs művészeti kiállításoknak ad otthont. Lábánál egy mesterséges tó található (egy lépcső merül bele), ahol a mocsári ciprus (Taxodium distichum) számos példánya található, amelynek legfőbb jellemzője, hogy törzsének és gyökereinek egy része víz alatt van. Az épületet gesztenyefák veszik körül.
Ez a gondozott madridi park V. Károly király vadászrezervátumaként indult. A XVI. századról beszélünk, és szobrok és szökőkutak helyett szarvasok és vaddisznók futkároztak a tölgyekkel és magyaltölgyekkel borított réten. A király a hieronymiták kolostorának királyi negyedében szállt meg, amikor kiruccanásait tette. Fia, II. Fülöp a luxus és a kényelem következő szintjére emelte a királyi lakosztályokat, és "el retiro" (a visszavonulás) néven vált ismertté. III. Fülöp továbbra is használta, IV. Fülöp pedig úgy döntött, hogy a Real Cuartót teljes értékű palotává alakítja át.
Igen, palotává. Mert egy rét Madrid külvárosában építési területként végezte volna, de nem egy királyi palota kertjeként. Olivares gróf-herceg még földet is adományozott a Buen Retiro-palota építéséhez, hogy IV. Fülöpöt szórakoztassa, és zavartalanul kormányozhasson. Ez 1630-ban történt, és kevesebb mint tíz év alatt felépült a palota.
A királyi palota 1764-es felavatása után azonban III. és IV. Károly uralkodása alatt elvesztette jelentőségét. A függetlenségi háborúban súlyosan megrongálódott palotaegyüttes egy részét VII. Ferdinánd uralkodása alatt lebontották, a többit (a Casón és a Salón de Reinos kivételével) 1868-ban az ideiglenes kormány parancsára lebontották.
A francia invázió idején Napóleon hadserege laktanyának használta, majdnem teljesen elpusztult. A palota kaszárnya volt, a parkot gyalogsági tábornak használták a franciák. Szinte az összes fa odaveszett: a kisebbeket - csemetéket és bokrokat - lábbal tiporták, míg a nagyokat - kifejlett fákat - kivágták, hogy tűzifát készítsenek belőlük.
És a nagypapa? Őt megkímélték, mert még tűzifának is túl nagy volt. Azonban nem hagyták békén: tüzérségi támaszpontnak használták. Mivel a törzsén nem találtak sebeket, úgy gondolják, hogy az ágyút (ami hozzá volt támasztva) soha nem lőtték ki.
Nemcsak a fák szenvedtek a francia inváziótól. A Retiro belsejében volt a Retiro királyi porcelángyár, „La China” néven. A franciák lőporraktárként használták...de nem ők tehetnek arról, hogy ma már nyoma sincs a gyárnak. Sőt, még azt sem tudni, hogy pontosan hol állt a parkban. A britek voltak a hibásak. Ők támadták a franciákat, akik lőporraktárként használták. De úgy tűnik, hogy a háborút arra is kihasználták, hogy elpusztítsák a spanyol ipar kulcsfontosságú pontjait, amelyek versenyre kelhettek velük. Maga Wellington hercege volt az, aki parancsot adott a gyár felrobbantásra.
Paradox módon ma a királyi terület legismertebb maradványai az egykori kertek, amelyek - sokat átalakítva - ma a Retiro parkot alkotják.
Egy másik impozáns épület a Palacio de Velázquez (Velázquez palota). Az épületet 1881 és 1883 között építették az 1883 májusa és novembere között a városban megrendezett Nemzeti Bányászati Kiállításra. Ricardo Velázquez Bosco építész, akiről a palota a nevét kapta, irányította a projektet.
Az épületet úgy tervezték, hogy az 1883-as kiállítás végeztével ahelyett, hogy lebontották volna, más tevékenységekre lehessen használni. 1887-ben a Retiroban megrendezett Fülöp-szigeteki kiállításra használták, és miután a kiállítás még ugyanabban az évben véget ért, a kormány a tengerentúli múzeumnak adta át.
A parknak nem kevesebb, mint 18 kapuja van! Bár a legnépszerűbb talán a Plaza de la Independencia (Függetlenség tere) - a Puerta de Alcalá mellett - található, nem ez a legfontosabb. Valójában nincs olyan kapu, amely hivatalosan ezt a kitüntetést viselné. A "legnemesebb" azonban a IV. Fülöp kapu, nem hiába, ő a felelős a park létezéséért.
Bár ma már a múlté, 40 évvel ezelőtt a Retiro Parkban autók is közlekedtek. 1984-ben zárták be a kapukat a járművek előtt. Az autók azonban szorosan kötődnek a park múltjához... és itt nem csak a lovaskocsikra gondolunk, amelyek szintén részei voltak a park mindennapjaihoz. A múlt évszázad 30-as és 50-es évei között érkezett autók első vezetési órái a Paseo de Coches del Retiro-n zajlottak.
Azért mondjuk, hogy első órák, mert sok volt... de ezek egyedülállóak. A vezetők az első és egyetlen (!) vezetési órán szerezték meg a jogosítványt. Nem mondhatjuk, hogy bonyolult volt, bár az is igaz, hogy a városban azokban az években előforduló autók száma, ára és sebessége miatt nem volt túl veszélyes a vezetés.
A legnagyobb felháborodást, vitákat és tiltakozásokat kiváltó hely egy szökőkút! A neve Fuente del Ángel Caído (A Bukott Angyal szökőkútja). Amióta 1885-ben Habsburg Mária Krisztina régenskirálynő felavatta, híre az emlékmű ellentmondásos témája, a Sátán miatt gyorsan nőtt.
1667-ben jelent meg először az Elveszett Paradicsom című irodalmi remekmű, amelyben az angol John Milton leírja a Sátánt vagy a nagy szépségű Bukott angyalt, a legszebb és legmagasabb angyalt.
1878-ban a 33 éves Ricardo Bellver bemutatta az El Ángel Caído ("A bukott angyal") című gipszszobrot. A művet az 1878-as Országos Képzőművészeti Kiállításon mutatták be, és a katalógusban Milton művének két strófájának töredékei szerepelnek:
"gőgje miatt lázadó angyalok egész seregével együtt lezuhan a mennyből, hogy soha többé ne térjen vissza oda. //// Tekintetét körbe hordozza, és blaszfémikusan a birodalomra szegezi, visszatükrözi benne a legmélyebb fájdalmat, a legnagyobb megdöbbenést, a legborúsabb gőgöt és a legmakacsabb gyűlöletet".
A szobor a mennyből kiűzött Sátánt ábrázolja, az angyalt, aki Isten akart lenni, és büszkesége miatt Isten kiűzte őt onnan. A romantika műve, ahol az érzelmek kapnak jelentőséget, átlós és instabil kompozíciója a mozgást keresi a cselekvésben, hellenista és barokk hatásokkal. Bellver Rómában a klasszikus szobrászat hatása alatt áll, tökéletes testet farag, ez volt a legszebb angyal, akit Isten teremtett, egy levágott törzsre támaszkodva, a bukás miatti feszültségben, a Sátánt kiűzték a mennyből, és "kilencszer annyi ideig esett, mint amennyit a halandók között nappal és éjszaka mérnek", a hétfejű kígyóval, amely megragadja a lábát és a jobb karját. A kígyó maga a Sátán, az az alak, amelyet kiűzése után felvesz, hogy megkísérthesse az embereket. Arcán egy kifejezés, amely makacs büszkeséget és hajthatatlan gyűlöletet mutat, minden büszkeségét és gyűlöletét az Isten elleni harcban leplezi le.
A fa Milton művében az életet, az örökkévalóságot, a kettősséget (jó és rossz) szimbolizálja. Kilenc napja a Sátán a mélységbe zuhant, és egy fatörzsön ül - véletlen egybeesés lenne? A vereségben lévő Sátán fenségét jelképezi, ahogy Milton versei mondják:
"Így vannak az erdő tölgyei és a hegyek fenyői.
a hegy, amikor az ég tüze megfosztotta őket kérgüktől és zöldességüktől, még mindig fenséges törzsüket tartják magasra
törzsük fenséges, bár csupasz, a felperzselt lápon."
A talapzatot és a pilont, amelyen a szobor áll, Francisco Jareño y Alarcón építész készítette, amikor a Nemzeti Múzeum (miután a Nemzeti Kiállítás után megvásárolta a művet) azt javasolta, hogy az 1879-es párizsi világkiállításra bronzba öntsék, úgy vélte, hogy a legjobb hely a szabadban lenne, ahol "nagyobb területen és látóhatárral, egy ilyen gyönyörű alkotás érdemei előnyösen ragyognának fel".
Egyesek szerint a Bukott Angyal szobrának talapzatra állítása és nyilvános helyen való elhelyezése az ördög emlékművét teremti meg, mások szerint a szobor a büszkeség vereségét mutatja, megint mások szerint a választás szabadságát jelképezi, a jó rossz nélkül nem létezik, a rossz a szabadságunk következménye.
Függetlenül attól, hogy milyen jelentést tulajdonítunk a szobornak, az biztos, hogy felavatása óta viták kereszttüzében áll, amelyek híressé tették a szobrot és alkotóját, aki furcsa módon soha nem akarta, hogy a szobor elhagyja a Nemzeti Múzeumot.
Érdekességek:
Bellver gipszművét a spanyol állam vásárolta meg a Museo Nacional de Pintura y Escultura (ma Museo Nacional del Prado) számára 4 500 pesetáért. Bronzba öntéséért pedig 10 000 pesetát fizettek a párizsi Thiebaut Fils-háznak, a viaszok felügyelete és átdolgozása az alkotó által történt. Mint majdnem minden bronzreprodukció esetében, a gipszmodell használhatatlanná vált.
Azt mondják, hogy a madridi Bukott Angyal az egyetlen hódolat az Ördögnek a világon. Árkádok, oszlopcsarnokok, falak és szoborjelenetek sokaságában jelenik meg az Ördög, hogy leszűkítsük a kört, mondjuk azt, hogy olyan szobrot keresünk, ahol csak az ördög van ábrázolva.
Az Ördögnek a világban sok neve és formája van. A keresztény vallás számára az Ördög és a Bukott Angyal szinonimák, de a többi vallás számára ez nem így van. Az Ördögnek sokféle formája van, kígyó, szörny, sárkány stb., így, hogy még jobban leszűkítsük a kört, a kérdés az, hogy megtaláljuk-e őt antropomorf és szép lényként ábrázolva?
Bár a Bukott Angyalnak több emlékműve is van, a Retiro parkban található emlékmű egyedülálló és különleges, mert szép és mert egy ilyen kiváltságos helyen csodálható meg.
A szökőkút mellett van egy szög, ez 666 méteres tengerszint feletti magasságban van. A legújabb tanulmányokig úgy hitték, hogy a 666 a fenevad jele. A 6 a legtökéletesebb tökéletlen szám, mivel csak 1 hiányzik a tökéletes számhoz, a 7-hez. Az új tanulmányok szerint a Fenevad eredeti jele 616, tehát ha a szökőkutat szándékosan helyezték ilyen magasra, mint egy kikacsintás, vagy talán a pokolba vezető ajtót keresi, az biztos, hogy nem fogja itt megtalálni.
Néhány évtizeddel ezelőttig sátánista szekták gyűltek össze a szökőkútnál, hogy konveneket és egyéb szertartásokat végezzenek, mert a szökőkutat a pokol kapujának tekintették. A park éjszakára történő bezárásával ez a szokás megszűnt.
Madridban és a Retiroban járva semmiképp nem hagyhatjuk ki ennek az egyedülálló remekműnek a látogatását. Ahogy a Kristálypalotába a belépés, akár van benne éppen időszakosan valamilyen kiállítás, akár nem, ingyenes.
Az 1700-as évek végén az El Retiro parkban állatkert kezdett működni, amelyet 1972-ben zártak be, amikor a Casa de Campóba (a jelenlegi helyére) költöztették. Néhány létesítménye fennmaradt, mint például a mandrillok és a medvék barlangja, amelyek mindkettő Herrera Palacios építész kertjében található.
A nagy tó egy téglalap alakú, körülbelül 250 méter hosszú és 125 méter széles medencéből áll. Átlagos mélysége 1,27 méter, legnagyobb mélysége 1,81 méter, legkisebb mélysége 0,60 méter.
Ahogy a rómaiak amfiteátrumukban naumachiákat - tengeri csaták újrajátszását - szerveztek, VII. Ferdinánd a Retiro-tavon is megrendezte a történelmi tengeri csatákat. Az összecsapások annyira valósághűek voltak, és olyan sok különleges effektust - főként pirotechnikát - használtak, hogy gyakran előfordult, hogy egy-egy előadásnak sok sebesültje volt. Egy kicsit nyugodtabb hangulatú, hagyományos színház is volt a tó partján, díszletekkel. Pontosabban egy kis szigeten a tó közepén.
John Wayne a Parque del Retiro parkban forgatta A cirkusz mesés világa című filmet. A forgatás idejére a tavat kiürítették. 1963 karácsonyán volt, amikor a híres amerikai színész Rita Hayworth-szel és Claudia Cardinale-val Madridban szállt le, hogy a film egyes jeleneteit forgassák. A produkciós cég úgy döntött, hogy a cirkuszi sátrat a tó közepén állítják fel, ezért a városházának ki kellett ürítenie a tavat a film forgatása idejére.
2001-ben egy technikai probléma miatt ki kellett üríteni a Retiro parkban lévő nagy tavat. Miután kiürítették, székektől kezdve az elsüllyedt csónakokat, asztalokat, szemeteseket, fapadokat, esernyőtartókat, mobiltelefonokat, gördeszkákat, pénztárcákat, egy rágógumi automatát, bevásárlókocsikat, egy (üres) széfet, cipőket, sőt még egy hamvakat tartalmazó urnát is találtak!
A Retiro park másik érdekessége, hogy rózsakertjében több mint 4 000 rózsabokor található. A kert látogatására a legszebb időszak a májusi és júniusi virágzás idején van.
1902-ben María Cristina de Habsburgo-Lorena régenskirálynő kezdeményezésére országos pályázatot hirdettek XII. király emlékművének megépítésére. A győztes José Grases Riera építész lett, aki a Retiro-tó egyik fő oldalára egy grandiózus tervet készített, amely a király lovas szobrát körülvevő, a tó egyik oldalán álló, bronzból és márványból készült oszlopcsarnokból állt, számos szoborral.
XII. Alfonz spanyol király, becenevén "a béketeremtő " (Madrid, 1857. november 28. - El Pardo, 1885. november 25.), 1874 és 1885 között Spanyolország királya volt. II. Izabella királynő és Francisco de Asís de Borbón király törvényes fia, uralkodása az első köztársaság végét és a restaurációnak nevezett időszak kezdetét jelentette.
Az emlékművet, amelyet a lakossági hozzájárulásból finanszíroztak, 1922. július 22-én avatták fel. A teljes együttes 30 méter magas, 86 méter hosszú és 58 méter széles, és több mint húsz szobrász vett részt az építésében. Amit kevesen tudnak, hogy ez egy kilátó is, és hogy ingyenesen fel lehet menni rá!
1884. június 16-án megnyílik az első hullámvasút Amerikában a New York-i Brooklynban található Coney Islanden. 
Maradva még a konyhában, a szintén kedvelt tojásrántotta vagy omlett Spanyolországban „tortilla francesa”-ként ismert, vagyis francia omlett. Ennek az eredetéhez jó 200 évet kell visszamennünk az időben… (A „tortilla de patatas”, ami a krumplis omlett, szinte mindennapos fogás a spanyol otthonokban, a bárokban mint tapast (italok mellé kis harapnivalóként) felszolgálva, szintén népszerű.) 
A krumplis omlett jól példázza az egyszerű dolgok varázsát. Tojás és burgonya. És persze hagyma, ha úgy tetszik. Bár a legjobb omlett elkészítéséhez a tojás és a burgonya minősége, a főzési pont, az aludttej, és a szeretet, amit a szakács beletesz, ami minden recept legfontosabb összetevője, mind-mind közrejátszik.
Az Amerika felfedezését követő tengeri forgalom fellendülése különböző találmányok megjelenéséhez vezetett, különösen az elsüllyedt áruk vagy tárgyak kiemeléséhez. Olyannyira, hogy már a XVI. században, III. Fülöp király jelenlétében a búvárfelszereléseket a Pisuerga folyóban végrehajtott sikeres merüléssel tesztelték.
Az eldobható fecskendő igazi forradalom volt az egészségügyben, ami a nagy
Ezt követően Spanyolországban feltalálták az asztali labdarúgás egy másik típusát, ahol a játékosok lábai szét voltak választva. Az ötlet a galíciai Alejandro Finisterre, Alejandro Campos Ramírez álnéven született, aki a saját maga által elmesélt történetnek köszönhetően vált ismertté, miszerint a spanyol polgárháború idején Madrid egyik bombázása során megsebesült, és a kórházban látta, hogy sok hozzá hasonló sebesült gyermek nem tud például focizni. Így hát kitalálta az asztali foci ötletét, amely más társasjátékokon alapult.
Ez a ceruzákat kiegészítő fontos találmány Ignacio Urresti munkája. Állítólag 1945-ben alkották meg, bár egyes szerzők szerint a valódi alkotó francia származású lehetett. Ami tagadhatatlan, hogy a modern ceruzahegyezőhöz leginkább hasonlító modell valóban Urresti munkája, és az El Casco cég számára tervezték.